Állatok

 Csoportokban él, ezek 40 egyeddel rendelkeznek, és iskoláknak nevezik őket. A tagok jól ismerik egymást és közösen, jól összehangoltan vadásznak. A delfin nagy frekvenciájú hangjai számunkra ugyan nem érzékelhetők, de mégis nagy erejűek. Olyannyira, hogy a zsákmányállatokat olykor meg is bénítják, ezzel is megkönnyítve megszerzésüket.<br />Társaslények, szívesen játszanak az emberrel is, ezért a legkedveltebb állatok közé tartoznak. Ugyanakkor ragadozók és egymás közti érintkezéseikből sem hiányzik az agresszió, sőt a gyilkosság. Ritkán előfordul, hogy az embert is megtámadják.[1]<br />Szaporodása [szerkesztés]</p><p>A delfin évente egyszer szül, 10-12 hónapos vemhesség után egyetlen borjút. A barna delfinek még ennél is ritkábban, 3-4 évente ellenek, és szintén csak egyet. A párzás ideje egész évben kötetlen időben lehet, de a leggyakoribb mégis a nyári ellés. A delfin a víz alatt hozza világra a kicsinyét. A bébi hátrafelé születik. Először a farka bújik elő, de hamarosan fel kell úsznia a víz színére, hogy levegőt vegyen. Az anyja és gyakran a delfintársak segítik a kölyköt, hogy mielőbb oxigénhez jusson. A szopás is a víz alatt történik, és két evés között a kis delfin fölúszik levegőért. Hogy minden a leghatékonyabb legyen, a delfin teje rendkívül zsíros és tápláló, és szinte pillanatok alatt bele tudja pumpálni a kicsibe.<br />Leírásuk [szerkesztés]</p><p>Fogazat [szerkesztés]<br />Fogazatuk változó, néhány delfinnek több mint száz foga is lehet, míg a narvál az egyetlen delfinféle, melynek egy külső agyara van.<br />Légzés [szerkesztés]<br />A delfineknek egy légzőnyílása van a fejük középső részén. A delfinek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.<br />Visszhang-képzés [szerkesztés]</p><p>A delfinek érzékelése<br />A delfinek másodpercenként akár 800 irányított hangot is kibocsátanak a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hang frekvenciája az ultrahang-tartományba esik. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocsi csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat meg tudja határozni a vízben lévő objektumok távolságát, méretét és alakját, sőt, a sebességét és irányát is. Ez nemcsak a tájékozódásukat segíti elő, hanem ennek alkalmazásával vadásznak is.<br />Kommunikáció [szerkesztés]<br />A palackorrú delfinekről megállapították, hogy „neveket" használnak bemutatkozásra, és egymás azonosítására: víz alatti füttyjeleikben mindegyikük egy-egy egyéni, jellegzetes sorozatot használ, és egymáshoz is ilyen jelekkel szólnak.[2]<br />Fajaik [szerkesztés]</p><p>A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.<br />Delfinfélék családja (Delphinidae) [szerkesztés]<br />Kardszárnyú delfinek [szerkesztés]</p><p><br />Kardszárnyú delfin<br />Kardszárnyú delfin (Orcinus orca, O. nanus, O. glacialis)<br />Helytelenül gyilkos bálna néven is ismert. Az egyetlen cetféle, amely saját rendjének tagjait is vadássza.<br />Előfordulás: Minden óceánban. [3]<br />Méretek: 5.5-10 m, 2,5-9 t<br />Fehérajkú kardszárnyú delfin (Peponocephala electra, Lagenorhynchus electra)<br />Előfordulás: Mérsékelt vizek.<br />Méretek: 2,1-2,7 m, kb. 160 kg<br />Kis kardszárnyú delfin (Pseudorca crassidens)<br />Előfordulás: Mérsékelt égöv alatt.<br />Méretek: 4,3-6 m, 1,1-2,2 t<br />Törpe kardszárnyú delfin (Feresa attenuata, F. intermedius)<br />Előfordulás: Egyenlítő környékén.<br />Méretek: 2,1-2,6 m, 110-170 kg<br />Gömbölyűfejű delfinek [szerkesztés]<br />Rövidszárnyú gömbölyűfejű delfin (Globicephala macrorhynchus, G. sieboldii, G. scammoni, G. seiboldi, G. ventricosa)<br />Előfordulás: Mérsékelt égöv alatt.<br />Méretek: 3,6-6,5 m, 1-4 t<br />Hosszúszárnyú gömbölyűfejűdelfin, fekete delfin vagy tökfejű cet (Globicephala melas, G. melaena)<br />Előfordulás: Déli mérsékelt vizek, valamint Európa és Észak-Amerika között.<br />Méretek: 3,8-6 m, 1,8-3,5 t<br />Közönséges delfinek [szerkesztés]</p><p><br />Közönséges delfin<br />Közönséges delfin (Delphinus delphis)<br />A legrégebben ismert delfinfajta.<br />Előfordulás: Mérsékelt vízű óceánokban, és a Földközi-tengerben.<br />Méretek: 1,7-2,4 m, 70-110 kg<br />Közönséges hosszúorrú delfin (Delphinus capensis)<br />Simahátú delfinek [szerkesztés]<br />Északi delfin vagy fekete felemás delfin (Lissodelphis borealis)<br />Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika vizei, a 30° és 50° között.<br />Méretek: 2-3 m, 60-100 kg<br />Déli delfin vagy felemás delfin (Lissodelphis peronii)<br />Előfordulás: Déli félteke vizei.<br />Méretek: 1,8-3 m, 60-100 kg<br />Parti delfin vagy folyami gadamus (Sotalia fluviatilis)<br />Előfordulás: Dél-Amerika északkeleti partjainál, illetve az Amazonas folyóban.<br />Méretek: kb. 1,4 m, kb. 40 kg<br />Púpos delfinek [szerkesztés]<br />Keleti delfin vagy indiai púpos delfin (Sousa chinensis, S. teuszii, S. plumbea, S. lentiginosa, S. borneensis)<br />Előfordulás: Indiai- és Csendes-óceán partközeli vizei.<br />Méretek: 2-2,8 m, 150-200-kg<br />Nyugat-afrikai púpos delfin (Sousa teuszii)<br />Előfordulás: Afrika nyugati partjainál.<br />Méretek: 2-2,5 m, 100-150 kg<br />Hosszúcsőrű delfinek [szerkesztés]<br />Csíkos delfin (Stenella coeruleoalba)<br />Előfordulás: Mérsékelt vizek.<br />Méretek: 1,8-2,5 m, 90-150 kg<br />Háromszínű delfin (Stenella clymene, Delphinus metis)<br />Előfordulás: Afrika és Észak-Amerika között.<br />Méretek: 1,7-2 m, 50-90 kg<br />Trópusi delfin (Stenella longirostris, (Delphinus longirostris, D. alope, D. microps, D. stenorhynchus, D. rosiventris)<br />Előfordulás: Mérsékelt vizek.<br />Méretek: 1,3-2,1 m, 45-75 kg<br />Pettyes delfin (Stenella attenuata, S. frontalis, S. dubia, Delphis brevimanus, D. microbranchium, D. albirostratus, Steno capensis, Steno consimilis, Clymene punctata, Prodelphinus graffmani)<br />Előfordulás: Mérsékelt vizek.<br />Méretek: 1,7-2,4 m, 90-115 kg<br />Atlanti delfin vagy foltos delfin (Stenella frontalis, S. plagiodon, S. pernettensis, S. dubia, Delphis dubius, Delphinus frontalis, Delphinus froenatus, Delphinus doris, Delphinus plagiodon)<br />Előfordulás: Afrika, illetve Észak-Amerika délkeleti és Dél-Amerika északkeleti partjai, 24° és 48° között.<br />Méretek: 1,7-2,3 m, 100-140 kg<br />Barázdásfogú delfin (Steno bredanensis, Delphinus bredanensis, D. planiceps, D. reinwardtii, D. chamissonis, D. compressus, D. oxyrhynchus, D. frontatus)<br />Előfordulás: Mérsékelt vizek.<br />Méretek: 2,1-2,6 m, 100-150 kg</p><p><br />Palackorrú delfin<br />Palackorrú delfinek [szerkesztés]<br />Palackorrú delfin (Tursiops truncatus, T. gillii, T. nuuanu, T. gephyreus, T. nesarnack, T. tursio, T. catalania, T. abusalam, Truncatus abusalam)<br />A legismertebb delfinfajta.<br />Előfordulás: Mérsékelt vízű óceánokban és a Földközi-tengerben.<br />Méretek: 1,9-4 m, 150-650 kg<br />Indiai-óceáni palackorrú delfin (Tursiops aduncus)<br />Előfordulás: Indiai-óceán vizei.<br />Méretek: 1,9-3,9 m, 150-660 kg<br />Élettartam: 30-50 év<br />Fekete-fehér delfinek [szerkesztés]<br />Commerson-delfin (Cephalorhynchus commersonii)<br />Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve Indiai-Óceán.<br />Méretek: 1,3-1,7 m, 35-60 kg<br />Chilei delfin (Cephalorhynchus eutropia)<br />Előfordulás: Dél-Amerika dél-nyugati partjai, 5° és 33° között.<br />Méretek: 1,2-1,7 m, 35-65 kg<br />Benguela-delfin (Cephalorhynchus heavisidii, C. heavisidei)<br />Előfordulás: Afrika dél-nyugati partjainál.<br />Méretek: kb. 1,6 m, 40-75 kg<br />Hector-delfin (Cephalorhynchus hectori)<br />Előfordulás: ÚjZéland körüli vizekben.<br />Méretek: 1,2-1,5 m, 35-60 kg<br />Risso-delfin (Grampus griseus)<br />Előfordulás: Mérsékelt vizekben.<br />Méretek: 2,6-3,8 m, 300-500 kg<br />Fraser-delfin (Lagenodelphis hosei)<br />Előfordulás: Ázsia és Közép-Amerika közötti mérsékelt vizek, a 40° és 60° között.<br />Méretek: 2-2,6 m, 160-210 kg<br />Arábiai delfin (Delphinus tropicalis)<br />Rövidcsőrű delfinek [szerkesztés]<br />Fehéroldalú delfin (Lagenorhynchus acutus)<br />Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada észak-keleti partjainál.<br />Méretek: 1,9-2,5 m, 160-280 kg<br />Fehércsőrű delfin (Lagenorhynchus albirostris)<br />Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada észak-keleti partjainál.<br />Méretek: 2,5-2,8 m, 180-275 kg<br />Peale-delfin (Lagenorhynchus australis)<br />Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai.<br />Méretek: 2-2,2 m, kb. 110 kg<br />Szalagos delfin (Lagenorhynchus cruciger)<br />Előfordulás: Déli félteke 45° és 65° között.<br />Méretek: 1,6-1,8 m, 90-120 kg<br />Csendes-óceáni fehérsávos delfin (Lagenorhynchus obliquidens)<br />Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között.<br />Méretek: 1,7-2,4 m, 85-150 kg<br />Fakó delfin (Lagenorhynchus obscurus)<br />Előfordulás: Dél-Amerika nyugati partjai, illetve Új-Zéland körül.<br />Méretek: 1,6-2,1 m, 50-90 kg<br />Kúposfejű delfin (Orcaella brevirostris)<br />Előfordulás: Indiától Ausztrália északi partjai mentén.<br />Méretek: 2,1-2,6 m, 90-150 kg<br />Ausztráliai delfin (Orcaella heinsohni)<br />Előfordulás: Ausztrália északi partjai mentén.<br />Méretek: 2,1-2,6 m, 90-150 kg</p><p><br />Beluga<br />Narválfélék családja (Monodontidae) [szerkesztés]<br />Narvál vagy tengeri egyszarvú (Monodon monoceros)<br />Az egyetlen ismert tengeri emlős, mely agyarat visel. A cetek közül a legészakibb helyeken fordul elő.<br />Előfordulás: Északi-sark környékén. [4]<br />Méretek: 3,5-5 m, 0,8-1,6 t<br />Beluga vagy fehér delfin (Delphinapterus leucas)<br />Előfordulás: Sarkok körüli mérsékelt vizekben. [5]<br />Méretek: 3,5-5 m, 0,4-1,5 t<br />Disznódelfinek családja (Phocoenidae) [szerkesztés]</p><p><br />Barna delfin<br />Barna delfin vagy közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena, Delphinus ventricosus, Phocaena fuscus, Phocaena communis, Phocaena tuberculifera, Phocaena vomerina, Phocaena brachycium, Phocaena americana, Phocaena lineata, Phocaena relicta)<br />Előfordulás: Északi félteke hidegebb vizei.<br />Méretek: 1,5-1,7 m, 40-60 kg<br />Rücskösfarkú disznódelfin vagy indiai tengeri disznó (Neophocaena phocaenoides, Delphinapterus mologan, Neomeris kurrachiensis, Delphinus melas, Neomeris melas)<br />Előfordulás: India partjai, illetve az ázsiai szigetvilág.<br />Méretek: 1,2-1,9 m, 30-45 kg<br />Pápaszemes disznódelfin (Australophocoena dioptrica, Phocaena storni, Phocoena dioptrica)<br />Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve egyes csendes-óceáni helyek.<br />Méretek: 1,3-2,2 m, 60-85 kg<br />Kaliforniai disznódelfin (Phocoena sinus, Phocoena vomerina)<br />Előfordulás: Kaliforniai-öböl északi csücske, a Colorado folyó deltája.<br />Méretek: 1,2-1,5 m, 30-55 kg<br />Burmeister-féle disznódelfin (Phocoena spinipinnis, Acanthodelphis spinipinnis, Phocaena Philippii, Acanthodelphis (Phocaena) philippii)<br />Előfordulás: Dél-Amerika parti vizei.<br />Méretek: 1,4-2 m, 40-70 kg<br />Dall-féle disznódelfin (Phocoenoides dalli)<br />Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között, Bering-szoros<br />Méretek: 1,7-2,2 m, 135-220 kg<br />Folyamidelfinek öregcsaládja (Platanistoidea) [szerkesztés]<br />Iniidae család [szerkesztés]</p><p><br />Amazonasi folyamidelfin (rajz, Brehms: Az állatok világa, 1883)</p><p><br />Amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis)<br />Amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis)<br />Előfordulás: Dél-Amerika, Amazonas és Orinoco folyók.<br />Méretek: 2,5-3 m, 85-160 kg<br />Bolíviai folyamidelfin (Inia boliviensis)<br />Lipotidae család [szerkesztés]<br />Kínai folyamidelfin (Lipotes vexillifer)<br />Előfordulás: Kína, Jangce folyó.<br />Méretek: 1,2-2,5 m, 100-160 kg

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat